1.6 Grafikus ábrák

A grafikus ábra az elemzések és közlések fontos eszköze. A grafikus ábrák felhívják a figyelmet a statisztikai adatok által reprezentált jelenségek fő vonásaira, a főbb arányokra, tendenciákra, összefüggésekre. A statisztikai munka különböző fázisaiban fontos szerepet töltenek be a grafikus ábrák. Az ábrázolás célja lehet a jelenségek kapcsolatait, okait kereső vagy leíró célú alkalmazás, döntés-előkészítés alátámasztása, közlés és a statisztikai munka belső eszközeként történő alkalmazás.

A grafikus ábrák óriási fejlődésen mentek keresztül az informatika térhódításával, elegendő csak a gyakran használt infografikákra, egzotikus grafikonokra gondolni. Jelen tananyagban csupán a legfontosabb és könnyen elkészíthető (figyelembe véve az alkalmazott szoftvert) ábrák említésére, illetve a legfontosabb alapelvek bemutatására szorítkozunk.

Az egyszerűbb ábratípusok közé tartoznak:

  • oszlop- és szalagdiagramok: jellemzően összehasonlításra, vagy az oszlopdiagramot tartam idősorok ábrázolására használhatjuk (ritkábban).
  • vonaldiagramok: idősorok ábrázolására alkalmazzuk.
  • kördiagramok: gyakoriságok és/vagy megoszlási viszonyszámok ábrázolását teszik lehetővé, de alkalmazásuk nem javasolt, mert az adott kategória nagyságát egy szög reprezentálja, amit az emberi szem nem érzékel olyan pontosan, mint pl. a hosszúságot.
  • pont- vagy xy-diagramok: két mennyiségi ismérv kapcsolatának vizsgálatára alkalmazzuk.

A későbbiekben több speciálisabb ábratípust is megismerünk, ezeket itt csak megemlítjük, a későbbi fejezetekben részletesen bemutatjuk őket:

  • boxplot (3.1. fejezet)
  • hisztogram (3.2. fejezet)
  • Lorenz-görbe (3.4. fejezet)

Az ábrakészítés legfontosabb alapelvei szerint az ábra legyen:

  • áttekinthető
  • célorientált és homogén
  • a lehető legegyszerűbb
  • rekonstruálható
  • optikailag semleges