1.2 Mérési skálák

A változó pontos definíciójához tartozik a mérési skála megállapítása is. A szakirodalom négy mérési skálát különít el hagyományosan, melyeken egyre több művelet értelmezhető:

  • minőségi ismérvek esetén
    • nominális: az ismérvváltozatok csak az azonosítást szolgálják, amelyek segítségével elvégezhető a jelenségek, folyamatok osztályozása. Az egyedeket aszerint osztályozzuk ezen a skálán, hogy milyen csoportba, kategóriába tartoznak. A skálán a műveletek közül csak az egyenlőség értelmezhető, amely szerint két megfigyelési egység vagy azonos vagy különböző. Amennyiben a változókat számokkal kódoljuk (pl. 1 - férfi, 2 - nő), a kódolás gyakorlatilag tetszőleges. A számként kódolt ismérvváltozatok közötti műveletek \(=, \neq\).
    • ordinális: sorrendiségre vonatkozó relációk alapján rangsorba rendezhetők a megfigyelt egyedek. A sorrendi skálán az egyes egyedek egymástól nem feltétlenül egyenlő távolságban helyezkednek el. A számokkal történő kódolás ebben az esetben már nem tetszőleges, annak figyelembe kell vennie az ismérvváltozatok sorrendiségét (pl. 1 - elégtelen, 2 - elégséges, 3 - közepes, 4 - jó, 5 - jeles). Az elvégezhető műveletek köre \(=, \neq, <, >\).
  • mennyiségi ismérvek esetén
    • intervallum: a sorrend mellett itt a skála bármely két pontja közötti távolság is értelmezhető. Az intervallum-skálának tulajdonsága, hogy nem rendelkezik igazi zéró ponttal. Ez azt jelenti, hogy a nulla pont meghatározása önkényes, a zéró érték nem jelenti a tulajdonság hiányát. Az elvégezhető műveletek köre \(=, \neq, <, >, -, +\), azaz az összeg és különbség is értelmezhető.
    • arány: igazi kvantitatív skála, a numerikus értékek úgy jellemzik az objektumok, egyedek elrendeződését, hogy azok egyértelműen behatárolhatók. A skálának igazi zéró pontja van. Mindez azt is jelzi egyben, hogy a nulla érték a tulajdonság hiányát egyértelműen jelzi. A skála értékei multiplikatív módon transzformálhatók, bármely két pont aránya független a mértékegységtől, valamennyi matematikai, statisztikai művelet elvégezhető az arányskála adataival. Az elvégezhető műveletek köre \(=, \neq, <, >, -, +, *, /\), azaz a szorzás és osztás is értelmezhető.

Tipikus példák az egyes mérési skálákra:

  • nominális: nem, hajszín, rendszám, irányítószám, állampolgárság
  • ordinális: iskolai osztályzat, energiatakarékossági osztály, településtípus
  • intervallum: Celsius hőmérséklet, tengerszint feletti magasság
  • arány: testsúly, testmagasság, árbevétel
  1. Az alábbi változókkal kapcsolatban állapítsa meg, hogy milyen mérési skálán mértek?
  • egyének havi mobiltelefonbeszélgetésének összes hossza:
  • havonta elküldött SMS-ek száma:
  • mobiltelefon márkája:
  • hűségkártya fokozata:
  • Mivel abszolút 0 ponttal rendelkezik a skála, ezért arányskálán mért változóról van szó.
  • Mivel abszolút 0 ponttal rendelkezik a skála, ezért arányskálán mért változóról van szó.
  • A mobiltelefon márkája azonosításra szolgál csupán, így nominális skáláról van szó.
  • A hűségkártya fokozata egyértelműen sorrendbe állítható (pl. ezüst, arany, platina), így ordinális skáláról van szó.